Múzeumpedagógia

Múzeumpedagógiai foglalkozások a MODEM-ben

A Hajdú-Bihar Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház a Nemzeti Tehetség Program keretében ingyenes múzeumpedagógiai foglakozásokat szervezett a MODEM-be középiskolás diákok részére, s iskolánk is részt vett ebben a programban. A program célja a kortárs képzőművészet aktív megismerése, befogadása mellett a művészeti tehetség kibontakoztatása és fejlesztése volt.

Négy alkalommal volt lehetőségünk részt venni ezeken a művészetpedagógiai foglalkozásokon a 2016/2017-es tanév második félévében, egy-egy foglalkozás kb. egy órás volt.  

Az első két alkalommal az Antal­-Lusztig-gyűjteményből válogató GÉM/GAME kapocs II. kiállítást láttuk, s ehhez kapcsolódtak a foglalkozások. Első alkalommal Hencze Tamás Fekete – fehér piktográfia című képét közelebbről megszemlélve  Japánról, a japán művészetről esett szó, s a foglalkozás zárófeladataként kis csoportokban egy-egy képhez kapcsolódóan egy  videójátékot kellett kitalálni és a játék koncepcióját bemutatni.

A második alkalommal Az én galériám című foglalkozáson vettünk részt. Szó esett arról, hogy mi egy galéria, miért fontos a jó névválasztás, milyen feltételei vannak egy-egy kiállítás létrejöttének, mennyi ember és mit dolgozik addig, amíg eljutunk egy kiállítás megnyitásához. Végül páronként egy galériát kellett „alapítani”, s ennek koncepcióját kidolgozni úgy, hogy választani kellett egy-egy alkotást a kiállításból, s e köré kellett felépíteni a saját galériánkat.

Május végén drMáriáss Béke Veled! című kiállítását néztük meg, s kaptunk betekintést drMáriáss gondolkodásmódjába, művészeti koncepciójába, művészeti sokszínűségébe. A diákok számára talán ez volt a „legszórakoztatóbb” foglalkozás, hiszen drMáriáss „összművészként” nagyon sokféle művészeti ágban alkot. Az egyik feladat, amely során a diákok történelmi és művészettörténeti ismeretei nagyban bővültek, az volt, hogy kisebb csoportokban információkat kellett gyűjteniük a képeken szereplő emberekről s azokról a művészekről, akiknek stílusában született az adott kép, majd ezeket az ismereteiket kellett a többiek számára előadni, természetesen a saját véleményüket is hozzá kellett fűzniük, hogy vajon miért éppen ezeket a személyeket párosította össze a művész.

Utolsó alkalommal a Krakkói Grafikai Triennálé (korábban Biennálé) elmúlt 50 évének anyagából készült válogatást tekintettük meg a foglalkozás keretében. A különböző grafikai technikák megismerése mellett a képek üzenetéről, a képek által keltett érzelmekről, hatásokról is beszélgettünk és arról is, hogyan érte ezt el az adott művész. Kipróbálhattuk, hogyan jöhet létre egy op-art műalkotás, s a végén mindannyian készíthettünk saját képet a monotípia technikájával.

Úgy gondolom, a négy foglalkozás alkalmával a gyerekek egyre jobban megnyíltak az idő előrehaladtával, bátrabban mertek szerepelni, alkotni is. Remélem, szemléletük is tágult, s a kezdeti idegenkedés a modern művészettel szemben kicsit oldódott.

Porkoláb Péterné

szaktanár