Megrendüléssel búcsúzunk feledhetetlen kolléganőnktől, Erdőháti Erzsébettől
„Édes barátaim, olyan ez épen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt..."
(Kosztolányi Dezső)